Victor Máté

Victor Máté (Budapest, 1945. február 26. –) Erkel Ferenc-díjas magyar zenész, zeneszerző, énekes, színész. Az Artisjus Szerzői Jogvédő Egyesület elnöke 2012- től.
Hangszer : billentyűs, fuvolista, ütőhangszeres, hegedűs, gitáros
Díjai, elismerései:
Szirmai-díj (1970)
Erkel Ferenc-díj (1985)
Fényes Szabolcs-díj (1999)
Artisjus Életműdíj (2005)
a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2005)

1970-től zeneszerzője, később, 1971-től tagja a Non-Stop együttesnek. A Huszár Erikával írt számuk, a Lélegző furcsa hajnalon, a Táncdalfesztiválon második lett. 1972-ben egyszemélyes zenekart alakított és rádiófelvételeket készített, valamint rockmusicaleket, színpadi zenéket és filmzenéket írt. Egyszemélyes zenekara 1976-ig létezett. 1980-tól 1981-ig az MTV könnyűzenei szerkesztője, 1982–1986 majd 1994–2007 között a Rádió szerkesztőségének zenei rendezője. A Nevesincs Színház több gyermekdarabjához írt zenét. Többek között A két Lottihoz és az Iciri-piciri mesékhez. A Könnyűzenei Produkciós Szerkesztőség vezetőjeként, főmunkatársként ment nyugdíjba 2007-ben.1974-ben Huszár Erikával és a Gemini együttessel közösen készítette el a Holnaptól nem szeretlek rockmusicalt Kovács Katival a főszerepben. Hasonló stílusú az 1976-os Villon és a többiek (Kardos G. Györggyel és Mészöly Dezsővel). Ezt követő munkái: A Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján készült Bolond Istók (tv-opera) - 1977), A canterville-i kísértet ( zenés tévéjáték - 1982). Színészként jelent meg 1975-ben a Tanévzáró című rövidfilmben, majd 1984-ben a Jégkrémbalettben. Az 1983-as István, a királyban ő személyesítette meg Asztrik apátot. A népszerű rockoperának több számában („Töltsd el szívünk fényesség – Veni Lumen Cordium”, „Géza fejedelem temetése – Kyrie Eleison”, „Adj békét Uram – Da Pacem Domine!”, „Fejedelmünk István!”, „Töltsd el szívünk fényesség!”, „Hála néked fejedelem!”, „István, a király”) is énekel. Ezt a szerepet a Városligetben, a Népstadionban és Sevillában is eljátszotta. Munkássága során több színpadi mű elkészítésében is közreműködött: A Cyrano (1983) már az enyhébb zenei stílust, többek között dalműt, zenés játékot és daljátékot képviseli. A különböző irányzatok között helyezkedik el, a Vörösmarty Mihály Szózatából vett, Itt élned, halnod kell című zenés történelmi játék, amely már az 1985-ös évhez kötődik, mint ahogy Kacsóh Pongrác, a János, a vitéz című operettjének pop-átdolgozása is és a Hamupipőke című mese-musical is. A 80-as évek második felében főleg daljátékokban működött közre. Ilyenek a Szentmihályi Szabó Péterrel készített Új Zrínyiász és a William Shakespeare vígjátékából átdolgozott Vízkereszt, amelyben Mészöly Dezső is közreműködött. 1991-ben egy mesés musicalt írt Fábri Péterrel, ami a Szennyes az Óperencia címet kapta. A Királyfi és koldus zenés mesejáték pedig 2002-ben készült. Lemezei: – Óz, a nagy varázsló (1980, 2004, mesejáték) – Non Stop (1985 – Az Úr énnekem őriző pásztorom (1990)