Anna & the Barbies - Ez is ti vagytok, ez is én vagyok

Dugó van a Körúton,
mit kerülgetnek?
Kivérzett lelkét
a Nyolc-kerületnek.

Menjen most csak tovább,
kinek nincsen vele dolga!
Csak emberek lomjai
lettek az utcára kitolva.

Titkos terveink a járdán
szanaszét szórva,
a cigányok felmérik,
kinek mennyit ért a sorsa!

Utcára került
otthontalan sorsok,
észre sem veszlek,
ha így rám nem szóltok…

Függönyök mögül
leselkedő világ,
(Ez is ti vagytok, ez is én vagyok.)
fülelni kell Istennek,
hogy meghallja az imád.
(Ez is ti vagytok, ez is én vagyok.)

Utcára kidobott
otthontalan sorsok,
(Ez is ti vagytok, ez is én vagyok.)
a szemétben keresd most meg,
mi is volt a dolgod!
(Ez is ti vagytok, ez is én vagyok.)

Nézd, nagymama kacatja,
végre letette a terhet.
A macskája is ott van,
még egy utolsót ellett…

Mit rágnak ott a kutyák?
Apa nadrágszíja!
Tudtuk, mikor ivott,
és azt is, hogy nem bírja.

Ott véres egy fürdőkád,
ne nézz oda!
Pedig makulátlan volt
ezeknél minden szoba…
Kintről van a lakat
ma már az ajtókon,
bár úgy éltünk volna,
ahogy a fotókon!

Hűséget fogadtál,
de megcsalt a világ,
(Ez is ti vagytok, ez is én vagyok.)
mint kocsi után kötött,
megvakított kutyát.
(Ez is ti vagytok, ez is én vagyok.)

Magad vagy, magadnak
halálos gyógyszere,
(Ez is ti vagytok, ez is én vagyok.)
telibevert világnak
kilyukadt óvszere!
(Ez is ti vagytok, ez is én vagyok.)

Lassú tánc, lassú tánc,
táncol a plafon.
El is érem már talán,
olyan alacsony.
A világ és az értelem
messzire szalad.

Sírni lenne jó,
de félni nem szabad!
Ki emel, ki emel,
ringat engemet?
Kinyitni a szemeket,
már régen nem lehet.
Lángban áll most a világ,
de a közepén,
lassú táncot táncolunk,
te meg én.

Behívó levelek,
kartotékok.
(Ez is ti vagytok, ez is én vagyok.)
Félelemben összepisilt
ágymatracok…
(Ez is ti vagytok, ez is én vagyok.)
Eljöttünk a végéig,
megnézni, mi van ott,
(Ez is ti vagytok, ez is én vagyok.)
szembe néz egymással
sirásó s halott…