Elefánt - Tó

Tó
Tó
Tó
Tó

Ücsörgünk a Balcsiban, középszar a közérzet:
a harmadik másnapok, a besárgult növények.
Keressük az okot rá, hogy lehetne kicsit jobb,
bárminek örülnénk, de mindenünk elfogyott.

Közben a lombokat befesti a naplemente -
mondanád ki, de addigra rád zuhant megint az este.
A perceket vagdosom centiről centire.
Szeretlek, visszavon, bocsánat, de nem ide.

Persze hogy látta már, annyit ír, hogy jól van, ok.
Zavaromban írok még pár kellemetlen mondatot.
Tesócskám, szerintem okos lenne kimenni.
Didergünk, de jól esik a hideg vízben pihenni.

Lilák az ajkaink, tiszta ránc a bőröd is.
Hogyan lett megint ősz? És a nyár hová lett?
Időzünk az időn el, itt a tél, jaj de jó.
Mellkasig ér a jég, a hajunk is tiszta hó.

Tó
Tó
Tó

Ahogy a lángosod, a köd tejfölös,
ahogy a sirályok, amíg a stégeken,
ahogy kimennék, de te marasztalsz,
ahogy lehűlnék, ahogy felengedsz,
ahogy hiányzik, ahogy túltolod,
ahogy nagyon mély, ahogy lebegtek,
ahogy térdig ér, te fuldokolsz
a könnyeidtől nevetve.

Amikor megvakít, ahogy kitisztulsz.
Ma nincs alattad, sem felettem.
Ma úgy tükröződnek a csillagok,
hogy lubickolnak körülöttem.

Ahogy a Nap korong, gyere, Hold anyám,
amíg a jó idő,
ahogy a Föld kering,
ahogyan összerak minket a víz, minket a víz tart csak egyben.

Ahogy a Nap korong, gyere, Hold anyám,
amíg a jó idő,
ahogy a Föld kering,
ahogy összerak minket a víz, minket a víz tart csak egyben.

Amikor megvakít, ahogy kitisztulsz.
Ma nincs alattad sem felettem.
Ma úgy tükröződnek a csillagok, hogy
lubickolnak körülöttem.

Ahogy a Nap korong, gyere, Hold anyám,
amíg a jó idő,
ahogy a Föld kering,
ahogyan összerak minket a víz, minket a víz tart csak egyben.

Ahogy a Nap korong, gyere, Hold anyám.
amíg a jó idő,
ahogy a Föld kering,
ahogy összerak minket a víz, minket a víz tart csak egyben.