Horváth Tamás - Szitakötő (ft. Kowalsky meg a Vega)

Dörög az ég, fogd a kezem
A szívünk hadd ázzon!
Eső mossa ki belőlem
A néma bánatom!
Csillagokat mutat az ég
Gyönyörű szép feketeség
Szitakötő elviszi majd az álmod
Az álmom!

Csak az érzékek tárgyára kitárt
Látszat szirének éneke a világ
Itt a parton a homokba véstünk egy szívet
De mára mossa a tenger a nyomát…
Nem feledem, hogy voltam az, ami voltam
És szeretem azt, amivé teszel
És köszönöm, hogy vagy nekem ma
Hisz örökké a földön egy kar sem ölel

Én csak Veled evezek
A tenger, ha kinevet
Ha köpköd, ha lenéz
Vagy kitalál
Velem született erő
Hogy újra megszületek
A sírom is ássa
Az árnyékvilág…

Én lehunyt szemmel az égre nézek
És nem kívánok magunknak mást
Csak, hogy úgy bocsássunk meg egymásnak
Ahogy az Isten megbocsát (nekünk)
Imára font kézzel az égtől
Nem kívánok magunknak mást:
Mikor nehéz lesz egymást szeretni
Mi akkor is tudjuk igazán…

Dörög az ég, fogd a kezem
A szívünk hadd ázzon!
Eső mossa ki belőlem
A néma bánatom!
Csillagokat mutat az ég
Gyönyörű szép feketeség
Szitakötő elviszi majd az álmod
Az álmom!

Én viselem, hogy voltam az, ami voltam
És szeretem azt, amivé teszel
És szeretem, hogy reggel velem kelsz
Vagy ha mégse, a tudat, hogy vagy, felemel
És bocsáss meg, ha volt, hogy hülye voltam
Az ember pokla a szívben egy hely
Ott, ahol bál van, bejöhet bármi
Csak éppen a szeretet nem jön el…

Én lehunyt szemmel az égre nézek
És nem kívánok magunknak mást
Csak, hogy úgy bocsássunk meg egymásnak
Ahogy az Isten megbocsát (nekünk)
Imára font kézzel az égtől
Nem kívánok magunknak mást:
Mikor nehéz lesz egymást szeretni
Mi akkor is tudjuk igazán…

Dörög az ég, fogd a kezem
A szívünk hadd ázzon!
Eső mossa ki belőlem
A néma bánatom!
Csillagokat mutat az ég
Gyönyörű szép feketeség
Szitakötő elviszi majd az álmod
Az álmom!